Hírek
2022. Március 25. 07:50, péntek |
Belföld
Forrás: infovárosok
Pénzügyileg tudatosabbá és körültekintőbbé váltunk
Megugrott a családi költségvetést készítők száma, többet takarítunk meg és többször tűzünk ki magunk elé pénzügyi célokat, ezáltal megfontoltabban költjük a pénzünket
Jelentősen emelkedett azoknak az aránya, akik megtakarítással és saját pénzügyi célkitűzéssel rendelkeznek, emellett egyre többen készítenek családi költségvetést, a háztartások összességében megfontoltabban, körültekintőbben hozzák meg pénzügyi döntéseiket – mutatja a Pénziránytű Alapítvány friss országos felmérése.
Pénzügyi célokat leginkább a 30-49 évesek tűznek ki maguk elé, de jelentősen javult a fiatal felnőttek (18-29 évesek) pénzügyi tudatossága is: míg 2018-ban 42 százalékuk, idén 78 százalékuk rendelkezett kitűzött pénzügyi célokkal. A fiatalok javuló pénzügyi tudatosságát magyarázhatja, hogy immár több éve a Nemzeti Alaptanterv részét képezik a pénzügyi és gazdálkodási alapismeretek, amelyek elsajátítását 6 éve a Pénziránytű Alapítvány ingyenes, akkreditált tankönyvei is támogatják.
Iskolai végzettség szempontjából a 8 általános iskolával rendelkezők változatlanul átlagon alul gondolkodnak előre pénzügyileg, ám 2022-re a felsőfokú végzettségűekhez csatlakoztak az átlagon felüli arányukkal az érettségivel és szakképesítéssel rendelkezők.
Jelentősen emelkedett a családi költségvetést készítők száma: 2015-ben minden negyedik magyar háztartásban foglalkoztak ezzel, most ötből két háztartás tervezi meg kiadásait és bevételeit.
Míg pénzügyi célokat a magyarok közel fele tűzött ki maga elé 2015-ben, most a megkérdezettek csaknem 80 százalékának van ilyen célkitűzése. A tudatosabb pénzügyi magatartás hátterében a pandémia is szerepet játszott: az elmúlt két év koronavírus helyzete többeket késztetett arra is, hogy anyagi helyzetüket átgondolják.
A legtöbben még mindig saját ingatlan vásárlására vagy annak felújítására tesznek félre pénzt. A megtakarítások elsődleges célja korábban is az ingatlanra vonatkozott, ám míg 2015-ben és 2018-ban kiegyenlített volt azok aránya, akik vásárolni, illetve felújítani kívántak, jelenleg másfélszer annyian újítanának fel, mint akik vásárolnának ingatlant. Ingatlan felújítást most a megkérdezettek 27 százaléka tervez, míg ingatlan vásárlást vagy építkezést a megkérdezettek 16 százaléka. A változást a 2021 január óta elérhető Otthonfelújítási támogatás magyarázhatja, amely segíti az ingatlanfejlesztési terveket.
A pénzügyi célok érdekében 7 éve emelkedő arányban takarítanak meg vagy fektetnek be többet a magyarok: míg 2015-ben minden harmadik megkérdezett rendelkezett megtakarítással célja elérése érdekében, most 59 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy befektette pénzét. Ezzel párhuzamosan a korábbinál kisebb arányban tervezik azt, hogy csökkentik a költségeiket.
A mért javuláshoz hozzájárulhatott a 2017-ben indított kormányzati pénzügyi tudatosság fejlesztési stratégia, amely számos kormányzati, intézményi és piaci szereplő pénzügyi műveltséget erősítő munkáját hangolja össze.
Az országos felmérés 500 fő megkérdezésével készült 2022 februárban. A Pénziránytű Alapítvány 2010 óta ötödik alkalommal mérte fel a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 27. 07:33, kedd | Belföld
Orbán Viktor utasította a külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy kéresse be Ukrajna magyarországi nagykövetét. Ezt a kormányfő a Facebookra feltöltött videóban közölte hétfőn.
2026. Január 27. 07:31, kedd | Belföld
Elkészült a nemzeti petíció nyomtatványa, a héten indul a postázás
Elkészült a nemzeti petíció nyomtatványa és ezen a héten indul a postázás. Arra biztatok mindenkit, hogy üzenjünk Brüsszelnek, hogy nem fizetünk
2026. Január 27. 07:29, kedd | Belföld
Lázár János bocsánatot kért a cigányokkal kapcsolatos kijelentése miatt
Bocsánat érte, valóban sajnálom – mondta a miniszter Kaposváron.
2026. Január 26. 07:02, hétfő | Belföld
Alig győzi a NAV a kínai kiscsomagok vámkezelését
A külföldről érkező vámkezelést igénylő kiscsomagok száma 2024-hez képest 50 százalékkal nőtt tavaly