Így minden bizonnyal jelentős hatása lesz a szektorra, hogy jövőre megszűnik az innovációs járulék leírási lehetősége. Az unió területén található vállalkozások egyharmada elengedhetetlennek tartja az innováció elősegítéséhez ezeket a támogatásokat.

Komoly vitákat generál szakmai körökben, hogy a gazdasági kormányzat által jövőre életbe léptetendő innovációs finanszírozást érintő változások segítik-e azt a célt, hogy 2020-ra GDP arányosan 1,8 százalékra nőjön a K+F-re fordított kiadások összege. Hazánkban 2009-ben ez az érték 1,15 százalék volt, míg 2010-ben 1,14 százalék. Európában tavaly a K+F ráfordítások átlagosan 1,9 százalékot tettek ki a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva.

A K+F adókedvezmény a leggyakrabban igénybe vett finanszírozási forma (53 százalék) abban a kilenc országban (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia), amelyet az Alma Consulting Group vizsgált 2041 vállalat megkeresése alapján. Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb (36 százalék), megfelel a közép-európai átlagnak (37 százalék alatt), mindez részben azzal magyarázható, hogy a K+F közvetett támogatások rövidebb múltra tekintenek vissza a régióban.

Három országban nagyon népszerű

Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Belgiumban ez az első számú finanszírozás, a cégek 65 százaléka él vele. „Az európai vállalatok rendkívül pozitívan értékelik a K+F adókedvezményeket: minden második vállalat tekinti ezeket a legfontosabb támogatási formának, minden harmadik pedig egyenesen elengedhetetlennek tartja őket az innováció elősegítéséhez” – hangsúlyozta Páncsity Mira Ágnes, az Alma Consulting Group Magyarország Kft. operatív igazgatója.

Mint ismert, hazánkban jövőre alapvetően változik meg az innováció eddigi finanszírozási rendszere. 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társasági adóalapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.

13,5 milliárdra lehet pályázni

Jövőre az Innovációs Alapot teljes egészében az innovációsjárulék-befizetések finanszírozzák, ahol többletforrást jelent, hogy az a mintegy 7-10 milliárd forint, amit eddig az innovációs járulékból leírtak, noha mögötte valódi kutatás-fejlesztés nem állt, most bekerül az alapba. Az új rendszerben az Innovációs Alap 2012-ben megnyíló pályázataiból pedig a valóban kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalatok és intézmények juthatnak támogatáshoz. Eddigi információink szerint ez 13,5 milliárd forint lehet, míg a többi bevételt a korábbi évek zárolásainak és kötelezettségeinek a kifizetésére költenék.

Sokan ismerték az eddigi szisztémát

A Deloitte szerint a pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A legismertebb és egyben leggyakrabban igénybe vett adókedvezmények a magyarországi innovációs járulék alapjából levonható K+F költségek és a magyarországi társaságiadó-alapból levonható közvetlen K+F költségek – állapítja meg a cég.

Szerintük a vállalati szektor bevonása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1,8 százalékra emelkedjen. A közvetlen támogatások és adókedvezmények ismertségét célszerű tovább növelni, de nem szabad azt feltételezni, hogy ez önmagában változást hozhat a vállalati K+F ráfordítások növekedésében – véli a Deloitte, mivel ehhez az ösztönző rendszernek a vállalati igényeket is erőteljesen szem előtt tartó átértékelésére és megfelelő módosítására lenne szükség.