- hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Ismertette, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást.

A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését - mondta a helyettes államtitkár.

Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre - mondta a helyettes államtitkár.

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

^{Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár (Fotó: MTI Fotó: Mónus Márton)}

Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát. Az oktatói rendszerben 35 milliárd forint keret áll rendelkezésre az bértömeg és az óradíjak emelésére. A szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani a 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetmény számtani közepénél, az oktatói rendszer rugalmasságot biztosít a munkáltató és a munkavállaló megállapodására, oktatói minősítési rendszert vezetőnek be, és az ITM támogatja a közösségi közlekedésüket - részletezte a helyettes államtitkár.

Kiemelte, hogy a szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ.

Pölöskei Gáborné a felnőtt szakképzéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidített képzési időt vezetnek be az iskolák, például beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, például e-learning lehetőségét. A munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. Példaként említette, hogy a munkaerőpiaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzéssel összefüggő információkat folyamatosan közzéteszik az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján, ahol mindenki tájékozódhat a lehetőségekről.

Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, kiemelt figyelmet fordítanak a kompetencia mérésre az általános iskolákban, hogy orientálni lehessen a pályaválasztást.